Az együttest 1996-ban
alapította Sharon
den Adel énekesnő, és a gitáros Robert
Westerholt. Sharon den Adel szimfonikus rocknak nevezte az
együttes zenei irányvonalát. Hamarosan lemezszerződést kaptak
a DSFA
Records lemezkiadótól, és még ebben az évben stúdióba
vonultak, hogy felvegyék első albumukat.
Enter (1997)
Első lemezük, az Enter 1997-ben
jelent meg. Az album kiváló fogadtatásban részesült,
Hollandiában országszerte turnéztak vele, ezt követően meghívást
kaptak a Dynamo Open Air-fesztiválra, Hollandia egyik
legnagyobb metálfesztiváljainak egyikére Eindhovenbe.
1997-ben a csapat egy Németországot és Ausztriát is
érintő turnéra indult. Szintén ebben az évben Ivar de Graaf
elhagyta az együttest, őt Ciro
Palmával helyetesítették.
Az Enter melodikus hangzása
a gyors billentyűszólamoknak és a súlyos gitárriffeknek
köszönhető. Szintén jellegzetesek még az albumon a Robert
Westerholt és az Orphanage együttes
tagjai által előadott, -halálhörgések.
Az Enter Amerikában tíz
évre a debütálástól, 2007. szeptember 18-án jelent
meg.
The Dance (1998-1999)
1998-ban a csapat folytatta az aktív
koncertezést – ezúttal már az 1998-as Dynamo-fesztivál
főszínpadán léptek fel, ez év során csak egy EP-vel
örvendeztették meg rajondóikat, amely a The Dance címet
kapta.
Miután 1999-ben véget ért a
nagyszabású turné, a együttest pihenőre vonult. Éltek a
lehetőséggel, hogy végre saját stúdiót hozzanak létre, és ezt
kihasználva csak a következő évben tértek vissza a színre.
A The
Dance szintén csak 2007. szeptember 18-án jelent meg az
Egyesült Államokban.
Mother Earth (2000-2003)
A 2000-es év igen eseménydúsnak
ígérkezett a csapat számára, hiszen a tagok újra turnézni
kezdtek, útba ejtve három holland zenei fesztivált is. Ezután
ismét stúdióba vonultak, hogy felvegyék második albumukat, mely
a Mother Earth címet kapta, és 2000. december 1-jén
jelent meg Hollandiában. A lemez pozitív kritikát kapott, és
hosszú időre biztosította a banda helyét a holland zenei
listákon.
Az albumról elsőként az Our
Farewell című dalt másolták ki, kislemez formában,
érdekességként nem jutott fel a zenei listákra. A második
kislemez, az Ice Queen 2001-ben viszont egészen a zenei
lista negyedik helyéig jutott hazájukban, Belgiumban pedig
listavezető is lett. A Mother Earth harmadik helyezésig
jutott a holland albumlistán!
2001-es év ismét tagcseréket hozott
a zenekar életébe: második gitáros poszton csatlakozott az
együtteshez Ruud
Adrianus Jolie, az új dobos Stephen
van Haesregt lett, a betegeskedő Martijn Westerholtot
pedig Martijn
Spieerenburg helyettesítette. Westerholt később
megalapította a Delain nevű
együttest.
A csapat 2002 során
egyre több felkérést kapott: először léptek
fel Franciaországban,
és Mexikóvárosban is
koncerteztek.
Ebben az évben kapta meg a Within
Temptation addigi legnagyobb elimerését: a holland Ezüst
Hárfa-díjat. Ez az esemény szinte elkötelezte a zenekart egy új,
az eddigieknél nagyobb szabású turné megtartására. 2003-ban
újra kiadták a Mother Earth-öt, ami ezúttal a több európai
kiadót tömörítő GUN
Records kiadó gondozásában jelent meg, és hatalmas
sikert aratott Németországban és a Benelux-államokban is.
(A benelux kiadású változaton szerepelt egy Kate
Bush-dal, a Running Up That Hill feldolgozása is.) A
Mother Earth-turnéről készült DVD kivívta az együttesnek a
rangos Edison Award-díjat.
The Silent Force (2004-2006)
A harmadik album terveinek
gyümölcse 2004-ben jelent meg The Silent Force címmel,
és több európai országban zenei listás lett. A lemez nemzetközi
promóciós turnéja 2005-ben indult, melynek során a csapat
még Dubaj-ban
is koncertezett. Az album első két kislemez-dala, a Stand My
Ground és a Memories folytatta a csapat menetelését
a listákon, amely összességében egy újabb, immár a második
Edison Award-ot eredményezett. A Stand My Ground ráadásul
a Blood and Chocolate című film betétdala is lett.
2006 januárjában a Within
Temptation elnyerte a legnevesebb holland könnyűzenei díjat,
a Dutch Pop Prize-t, és egyúttal a legjobb eladási
statisztikával rendelkező holland előadónak járó díjat,
a Dutch Export Prize-t is, melyet immár harmadjára tudhattak
magukénak. Ebben az évben jelentették be, hogy már dolgoznak a
következő albumon, amelyet őszre ígértek, s mely megjelenése
után nagyszabású fesztiválturnéra indul a csapat.
The Heart of Everything (2007-2010)
A The Heart of Everything címet
viselő lemez 2007 márciusában jelent meg Hollandiában,
július 24-én pedig az USA-ban. Két másik szám, a The
Howling és a Sounds of Freedom egy videojáték
promóciós anyagán kapott helyet. A csapat májusban első
észak-amerikai turnéjára indult a Lacuna Coil társaságában.
A The Heart of Everything első
helyen indított a holland albumlistán, mely immár másodszor
fordult elő a zenekar történetében.
A lemez első kislemeze, a What
Have You Done címadó dalához a klipet Londonban forgatták,
amelyhez az együttes rajongói statisztáltak volna, de a csapat
egyet nem értése nyomán végül egye teljesen új klip készült a
dalhoz.
A második kislemez, a Frozen klipjét,
mely a családon belüli erőszakkal foglalkozott, Romániában vették
fel, és az ebből származó összes jövedelmet egy gyermekvédelmi
alapítvány részére ajánlották fel.
A The Howling szólólemezt
csak Amerikában lehetett kapni.
Az All I Need klipjében
pedig azokkal a dolgokkal foglalkoztak, amik igazán fontosak. Ez a
szám a Vámpírnaplók (Vampire Diaries) című sikersorozat egyik
epizódjában is helyet kapott.
2008 februárjában pedig egy hatalmas
koncertet adtak Amsterdamban, az Ahoy Arena-ban, melyben igazi
szimfonikus zenekarral és csomó különleges vendéggel léptek
fel. Ebből egy DVD született, ami a Black Symphony címet kapta.
The Unforgiving (2011)
Az ötödik stúdióalbum Roadrunner
Records gondozásában jelent meg , 2011.március
25-én. Az album megjelenése mellett képregény-sorozat
és egy sor rövid film is bemutatásra került, amely
magába foglalja az Unforgiving album történetét.
Az első kislemez, Faster címmel
január 21-én került a lemezkedvelők polcaira, az első rövid
film: Mother Maiden címmel január 31-én, a második
rövid film, Sinéad március 21-én és július 15-én
bocsájtották a rajongóknak elérhetővé főként a Youtube
csatornájukon keresztül.
Az első része a
képregények: Penance (Bűnbánat), Part One címmel március
18-án, digitális verzió Diamond Digital a New York-i
Comic Con által elkésztetett verzió október
22-én jelent meg. A második része a
képregények: Penance, Part Two május 13-án jelent
meg. A Bűnbánat, harmadik része: Penance, Part
Three augusztus 31-én és Penance, Part Four - negyedik
rész november 2-án került a közérdemű elé.
Az első elképzelés az „Unforgiving”
album alkotásakor az volt, hogy az együttes filmzenét fog írni. A
gond ott merült fel, ha nem találnak megfelelő fimet az album
kiadását legalább egy évre el kell halasztani, a döntése az
együttesnek az volt, hogy saját maguk által vázolt világba
helyezik a történetet. Időközben Steven O'Connell bemutatta az
együttesnek a "The Chronicles of Spellborn" képregényt, amely kezdő
ötletként az együttes nemtetszését váltotta ki, mert ők
filmzene koncepciójában gondolkodtak és a képregény túl merész
és közönséges ötletnek bizonyult számukra. Elbeszélgettek a
történet folytatásában arról, hogy ki milyen könyveket olvas,
milyen filmeket részesít előnyben és hogyan élte azt meg, így a
vezérfonal előbukkant, amely azokról fog szólni, akik rosszat
tettek életükben, de nem azért mert
rosszak-gonoszak természetükben hanem azért, mert adott
pillanatban rossz döntést hoztak és az gonoszsággal végződött.
Steven O'Connell megértette az óhajokat-sóhajokat és a
történet megalkotásba fogott így időről időre előbukkan a
történet az együttes bábáskodása mellett.
Érdekességként megemlíthető a "Sinéad" c. szám története eredetileg dél-amerikai
"Maya" nőről szól, viszont Sharon kérte, hogy a nő
identitása változzon meg, ami meg is történt, csak találgathatunk
miért, de a történetet ma már ismerve érthető a "főszereplő" Sinéad
inkognitója.
![]() |
Az együttes időzítése tökéletes
volt az "Unforgiving" album és ugyanezt a nevet viselő képregényt
egy időben jelentették meg! A képregény-sorozat végleges
szövegezését Steven O'Connell (BloodRayne and Dark 48)
az illusztrációt Romano Molenaar (Witchblade, The Darkness és az
X-Men) végezte el. Az album és képregény megjelenését követte
a három rövid film bemutatója „Mother Maiden "Faster"
– "Sinéad" és a "Shot in the Dark”. Az együttes hármas
stratégiája kézzelfogható lett, az alapkoncepció hármas
pillére: 1.) a képregényben a képregényhősök göngyölítik
maguk előtt a történet fonalát 2.) az együttes zenei
kifejezésmódja – a szimfonikus mennydörgés bemutatja az
Unforgiving hangvilági anyagát és 3.) a videó (rövid) filmekben
szereplő színészek eljátszák nekünk az Unforgiving történetét
– szentháromság egy az Isten, áll a szimfonikus mennydörgés
katedrálisa!
European tour 2011
South American tour 2012
A legnagyobb kritikus a hallgató, amely elfogadta és megszerette az "Unforgiving" opuszát. A turnéról "videó-vlog" készül, amely beszámol az együttes mindennapjairól, ez érdekes újítás a többi mellett! Amennyiben szimfonikus mennydörgést óhajtunk hallani, tegyük be a lemezjátszónkba a Whitin Temptation legújabb remekművét, az év albumát, csavarjuk fel a hangerőt, hogy a tönkrement hallású kritikusok is meghalljál és megértsék miért szerethető e remekmű!
Dörögjön a fémes szimfonikus mennydörgés!
Az együttes négyszer nyerte el a
'Conamus export prijs' elnevezésű holland zenei díjat.
Jelenlegi felállás
- Sharon den Adel – ének (1996-)
- Robert Westerholt – gitár (1996-)
- Ruud Adrianus Jolie – gitár (2001-)
- Jeroen van Veen – basszusgitár (1996-)
- Martijn Spierenburg – billentyűk (2001-)Mike Coolen – drums (2011-)
Egykori tagok
- Ivar de Graaf – dob (1996-1998, 1999-2001)
- Martijn Westerholt – billentyűk (1996-2001)
- Michiel Papenhove – gitár (1996-2001)
- Jelle Bakker – gitár (2001)
- Ciro Palma – dob (1998-1999)
- Dennis Leeflang – dob (1996)
- Richard Willemse – dob (1996)Stephen van Haestregt – dob (2002-2011)
Diszkográfia
- Enter (1997)
- The Dance (EP, 1998)
- Mother Earth (2001)
- The Silent Force (2004)
- The Heart of Everything (2007)
- The Unforgiving (2011)
Források
- Whitin Temptation, Wikipedia, Youtube
"Sinéad"I've gotta tryIt's not over yetNo signals of loveHave you leftMy heart is bleeding just for youBleeds for only youAnd it hurts to know the truthAre you looking for savioursChasing a dreamLove turned to hateNow I'm crossing the borderSee then I fadeBut I'm not afraidOh Sinéad,For the first timeLove is gonna turn aroundI'm telling youYou will like it, I knowOh Sinéad,It's the first timeOnly you can set it freeOh SinéadCome break away with meThis second chance I know won't lastBut it's OKGot not regretsAnd I, I feel the end hereI'm a foolGetting closerBut I'm doing what I shouldI been drowning in sorrowChasing tomorrow,Running awayNow you're crossing the borderSee no tomorrowBut you're not afraidOh Sinéad,For the first timeLove is gonna turn aroundI'm telling youYou will like it, I knowOh Sinéad,It's the first timeOnly you can set it freeOh SinéadCome break away with meBut I'm doing what I shouldI've been drowning in sorrowChasing tomorrow,Running awayNow you're crossing the borderSee no tomorrowBut you're not afraidOh Sinéad,For the first timeLove is gonna turn aroundI'm telling youYou will like itOh Sinéad,For the first timeLove is gonna turn aroundI'm telling youYou will like it, I knowOh Sinéad,It's the first timeOnly you can set it freeOh SinéadCome break away with me.